Ez utóbbi azt jelenti, ha a munkavállaló olyan terméket vagy szolgáltatást kíván költségként elszámolni, amelynek értékesítője, illetve nyújtója az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott bizonylat kiállítására kötelezett, akkor a kiadás igazolására kizárólag az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti bizonylat (ide nem értve a nyugtát) alkalmas. Egyébként a kiadás igazolására kizárólag az a bizonylat alkalmas, amely tartalmazza a költség összegének megállapításához szükséges valamennyi adatot (így például a kiadás összegét és pénznemét) is. 4. § (3) bekezdése]
Ez az Áfa tv. 11. § (2) bekezdés a) pontja értelmében ellenérték fejében teljesített termékértékesítésként kezelendő, ezért adófizetési kötelezettséget keletkeztet. Mivel azonban nem más személy részére történik az értékesítés, számlakibocsátási kötelezettség nem kapcsolódik az ügylethez. Ha a tárgyi eszköz teljes egészében vagy részben adólevonásra jogosító tevékenységet fog szolgálni, az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltételéül az Áfa tv. 120. § e) pontjának és 127. § (1) bekezdés e) pontjának együttes értelmezése alapján nem az ügyletről kiállított számla szolgál, hanem bármilyen olyan okirat, amely a fizetendő adó összegszerű megállapításához szükséges, így pl. az üzembehelyezési jegyzőkönyv is megfelelő lehet e célra. További esetkörök A főszabályban meghatározott körön kívül az Áfa tv. egyes további esetekben is előírja számla kibocsátását. Előleg Míg a főszabály már teljesített ügyletek kapcsán írja elő a számlakibocsátást, előlegfizetésnél a törvény bizonyos esetekben már a teljesítést megelőzően is kötelező számlázást kapcsol.
Ugyanakkor, ha a vevő nem áfaalany, illetve nem jogi személy, készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel (például: bankkártyával) fizet, az ellenérték összege nem éri el a 900 000 forintot, továbbá nem kér számlát, akkor részére nyugta is kibocsátható. Nyugta kibocsátása esetén – értelemszerűen – online számlaadat-szolgáltatási kötelezettsége a bizonylat kibocsátójának nem keletkezik. Megjegyzendő, hogy plasztikai sebészeti szolgáltatás esetén a nyugtakibocsátási kötelezettség kizárólag pénztárgéppel teljesíthető. Ez esetben is adható a nyugta helyett számla, ám ekkor a számláról csak a PTGSZLAH adatlapon kell adatot szolgáltatni. " Mindig is érdekes kérdés volt, hogy hogyan kell kezelni azon eseteket, amikor valamilyen oknál fogva számlát/bizonylatot állított ki az adóalany a (magánszemély) vevőtől eltérő adóalany részére. Ez tipikusan az egészségügyi szektorban merül fel, például az egészségpénztári számlára történő elszámolás okán, vagy olyan esetekben, amikor az adott értékesítés/szolgáltatásnyújtás ellenértékét, vagy egy részét a NEAK (Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő) téríti meg.